Az este nagyon jó volt, sokat nevettünk, és sikerült végignéznünk egy filmet is. A következő napokban nem tudtunk minden este találkozni, sokszor éjszakába nyúlóan dolgoztunk mind a ketten. Mi készültünk a Budapesti Nemzetközi Vásárra, az új klipre. Folyamatos táncpróbák, felvételek, közben pedig fellépések. Mind e mellett kevés időnk jutott egymásra Krisztiánnal. Hiába laktunk egymás szomszédságában, a munka nagyon lekötött minket. Legtöbbször telefonon beszéltünk, üzengettünk egymásnak twitteren. Aztán eljött a BNV napja. Nagyon izgultunk, rengeteg munkánk volt benne. Minden dalhoz volt koreográfia és konferáló szöveg. Fél órával kezdés előtt érkeztünk meg a helyszínre. Remegő lábakkal léptünk a fellépőknek fenntartott sátorba. Sanyi és Mady bemelegítettek, Szandi skálázott, én meg kinéztem. Legalább ötszáz ember állt a színpad előtt és vagy ötvenen a kordonnál. Várták, hogy kijöjjenek a sztárok, s kérhessen autogramot, közös képet. A szervezőhöz mentem.
- Itt a cédénk - nyújtottam át. Ő a technikusnak adta. - Majd itt leszek és koordinálok mindent.
- Rendben van - bólintott. Visszamentem a sátorba.
- Leadtam a cédét - mondtam Szandinak. - Hamarosan ti jöttök.
- Nagyon izgulok. Elég sokan vannak...
- És még a Viva is leadja majd - kontráztam.
- Uhh - lepődött meg Szandi. - Ezt mióta tudod?
- Tegnap szólt Ben.
Mintegy végszóra odajött hozzánk a srác. Puszival köszöntött minket.
- Látom, nagy az izgalom! De nyugi, jók lesztek!
- Köszi - válaszolt remegő szájjal Szandi. Megfogtam a vállát.
- Tudsz mindent. Ha lefagynál, akkor sincs gond. Ott fogok állni a színpad mellett.
- Oké. Minden rendben lesz - sóhajtott a lány. Közben Puskás Peti lejött a színpadról, Ben pedig felment, hogy bemondja, a következő fellépő a Sandy Project. Intettem a fiúknak, majd elindultunk a színpad felé. Szandi megkapta a mikrofont.
- Sziasztok! Örülök, hogy ilyen sokan eljöttetek erre a rendezvényre. Az első klipes dalommal kezdenénk: Majdnem!
Tapsvihar fogadta őket. Büszkén álltam a technikai pult mellett. Néha még a koreográfia is ment, hiszen ezt adtuk elő a Cometen is. A második dalt még csak pár napja vettük fel, de nagy sikert aratott. Az utolsó dalnál szinte lerágtam a köröm, az egyetlen igazán lassú nóta volt, amit eddig megírtunk.
- Utolsóként egy lassú dal következik. Ez az egyik kedvencem a készülő lemezről. A címe pedig: Tévedtem! Fogadjátok sok szeretettel! - Azzal felmentem a színpadra. Ugyanis ez volt az a nóta, amelyikben a refrén alatt vokáloztam. Akkora tapsvihar tört ki, hogy nem győztem csodálkozni. Vissza is hívtak minket, de sajnos nem adhattunk elő több számot. Lejöttünk a színpadról, Ben futott el mellettünk, közben odaszólt, hogy jók voltunk. Ekkora sikerre nem is számítottunk. A sátorba érve még nagyobb meglepetés ért.
- Szia! - köszönt Krisztián. Úristen! Muszáj volt beleugranom a nyakába. Persze, később kapcsoltam, elengedtem őt. Szandi furcsán nézett. Bár tudta, hogy mi van köztünk, azért őt is meglepte a kirohanásom. Sanyi és Mady éppen indultak. Este még a Bad Boyzzal is fellépésük volt.
- További jó mulatást - mondta Sanyi, majd integetve távoztak. Mosolyognom kellett.
- Ügyesek voltatok - mondta Krisztián. - Nem tudtam, hogy énekelsz.
- Csak ma. A későbbi fellépéseken nem leszek... Felvettük a dalt az én vokálommal is, kíváncsiságból.
- Nincs rossz hangod.
- Köszi, de maradok a menedzselésnél - nevettem.
- Te jössz! - intett neki Szandi, s a srác sietett a színpadra.
- Szerintem vissza kéne fognod magad - súgta oda Szandi. - Arról volt szó, hogy ez titok.
- Egy ölelésben még nincsen semmi. De azért köszi, óvatosabb leszek. Szerintem menjünk. Később úgyis beszélek még vele.
Összeszedtük a cuccainkat, a kocsi felé menet még integettem Krisznek, amikor felém nézett, majd elhajtottunk. Szandit hazavittem. Anyukája boldogan jött felénk.
- Annyira jó volt az előadás! Nem tudtam, hogy élőben leadják a Viván! - mondta.
- Én is csak tegnap tudtam meg - bólogattam.
- Én meg csak ma - kontrázott kicsit sértődött hangon Szandi.
- Nyugi, nagyon jó volt az egész! - dicsérte az anyukája. - Kértek valamit enni?
- Köszönöm, most nem. Sajnos, sietnem kell. De legközelebb maradok szívesen.
- Rendben van, Linda. Azért nehogy túlhajtsd magad! Tudod, mi volt a múltkor is!
- Tudom, és vigyázok magamra. Ti is tegyétek ezt! - öleltem meg őket, aztán hazaindultam. Éppen beértem az ajtón, amikor csengett a telefonom. Krisz volt az.
- Nincs kedved átjönni? - kérdezte.
- Jó, de még sok a dolgom.
- Lazíts már! Aludj nálam, és akkor hozhatsz egy kis munkát is.
- Na, jó, meggyőztél. Mindjárt ott leszek.
- Oké, várlak - azzal letette.
Összepakoltam a laptopomat, egy váltás ruhát, és indultam.
- Szia! - nyitott ajtót Krisztián. Megöleltem őt, végre teljesen "legálisan". - Úgy örülök, hogy itt vagy.
- Sajnálom a délutáni kirohanásomat... - kezdtem.
- Semmi gond. Én is valószínűleg ezt tettem volna. Először énekeltél élőben közönség előtt.
- Ez igaz.
Közben kijött valaki az egyik szobából. Udvariasan kezet nyújtottam neki. Mire ő:
- Ja, te vagy a balhés csaj!

Vélemények!

következő rész->