A családom azon csodálkozott, hogy eddig miért nem beszéltem erről. Örültek, hogy teljesült egy régi álmom, de annak nem, hogy ezentúl nagyon keveset fognak látni. Zsoltival nehezebb volt. Az öröm szikráját sem láttam rajta.
- Énekeltél azzal a nyomi gyerekkel? És elhívtak válogatásra? Téged választottak? Ez most komoly? Mikor akartál amúgy szólni?  Amikor már megy a kliped a Viván? - háborgott. Teljesen ki volt akadva.
- Nem akartam addig beszélni róla, amíg nem tudom, hogy mi van. Hidd el, nem akartam semmi rosszat. De te is tudod, hogy mennyire szeretek táncolni és énekelni! Ezt a lehetőséget nem hagyhattam ki!
- És most mi lesz velünk? Gondolod, hogy felköltözök én is Pestre?
- Nem gondolkodtam ezen.
- Akkor segítek! Ezzel vége köztünk mindennek! Azt hittem, jelentek valamit, hogy fontos vagyok neked! De úgy látszik, tévedtem. - Az ajtó felé indult, de megfogtam a karját.
- Ne menj el így! Kérlek, beszéljük meg!
- Nincs mit megbeszélni. Ennyi volt. Majd találok olyat, akinek én számítok.
- Jó! Ha szerinted az én álmaim nem fontosak, csak a tieid, akkor menj is inkább el!
- Jó! - Azzal kiviharzott. Zokogva rogytam le az ágyra. Nem tudom, hogy megérte-e mindez. Feladni mindent, ami ide kötött, és egy teljesen új életbe kezdeni. Majd idővel el fog dőlni.
A következő hetekben nem volt időm azon agyalni, vajon jól tettem-e, amit tettem. A tánc- és énekórák mellett lefoglalt a költözés is. Amit csak lehetett, felhoztam Pestre, az új lakásomba. Megismerkedtem a stúdiózás élményével, több megbeszélésen is bizonyítanom kellett, hogy ki tudok állni magamért. Nem hagytam, hogy olyan dolgot sózzanak rám, ami nem az egyéniségemhez illő. Ruhaszponzort kerestünk Viktorral, többszöri próbálkozás után találtunk megfelelőt. Eszter kiválasztott mellém két táncos lányt a csoportjából, Lindát és Gerit (eredetileg Gerda).
Két hónap múlva Viktor már az első fellépéseimet szervezte. Első megjelenésem, saját kérésemre, a Vivába lett szervezve, méghozzá az Interaktív című műsorba. Addigra elkészült az első dalom és klipem is. Izgatottan készülődtem aznap. Eszterrel és Viktorral választottunk ruhát, fodrásznál és sminkesnél is jártam. Utána remegve ültem be Viktor mellé a kocsiba.
- Irány a Viva stúdiója. Izgulsz? - kérdezte.
- Teljesen - mondtam.
- Ez természetes.
- Ki lesz a műsorvezető?
- Ben. Majd ott még elmondanak pár dolgot - válaszolta, s lassan a stúdió elé kanyarodtunk. Már toporgott ott néhány tini lány. Látszólag vártak valakit. Az illető hamarosan fel is bukkant. Haja kócos volt, napszemüveget viselt és Orsi kísérte. Hamar kitaláltam, hogy csak te lehetsz.
- Sziasztok - köszöntem félénken. Orsi mosolyogva jött felém, és adott két puszit.
- Nagyon kíváncsi vagyok a klipre! - lelkesedett. - Viktor nagyon titokzatos volt, semmit sem árult el róla!
- Még én sem láttam a végeredményt - nevettem. Te inkább a lánykákra figyeltél, akik nagyon örültek neked, és feszengve, vigyorogva próbáltak a lehető legközelebb állni hozzád.
- Na, menjünk be - szólalt meg Viktor. Elhaladtunk a lánykoszorú mellett, akik még mindig nem akartak elengedni téged. Odabent a tévéből ismert környezet fogadott. Az előtérben elmondtuk, kik is vagyunk, miért jöttünk, majd kaptam egy mikroportot, és mondták, hogy várjak, amíg én következem. Leültem kint a kanapéra, miközben Viktor kiszaladt a telefonjáért a kocsihoz. Próbáltam valahogy leküzdeni a feszültséget. Közben Ben rohant el mellettem, majd hirtelen megtorpant, és visszafordult.
- Te vagy Gina? - kérdezte.
- Igen - válaszoltam.
- Szia, Istenes Bence - nyújtott kezet.
- Én pedig Veres Gina. Nagyon izgulok a műsor miatt, hogy vajon milyen lesz a fogadtatás.
- Biztosan nagyon jó. Én is most látom először a klipedet, nagyon érdekel.
- Köszi, biztosan jó lesz - bólogattam. Ekkor léptél be. Ben viccesen-lelkesen üdvözölt téged, majd beültél a sminkbe. A műsor hamarosan elkezdődött, én próbáltam oldódni. Egy idő után rám jött a mászkálhatnék, elindultam körbenézni a stúdióban.  Nem tűnt túl nagynak. Az egyik öltözőben véletlenül belebotlottam Barbee-ba.
- Szia! - köszönt rám. - Bata Adrienn, vagyis Barbee.
- Szia! Veres Gina.
- Neked lesz ma klippremiered?
- Igen, nagyon izgulok.
- Én is izgultam először. Tuti lesz, hidd el!- kacsintott, majd elköszöntünk, mert ő következett. Én mentem tovább, s megláttalak téged. Éppen sminkeltek. Orsi egy széken ült, telefonált. Amikor meglátott, intett, hogy nyugodtan menjek be. A sminkes végzett, kiment.
- Hahó csajszi! - tette le a telefont Orsi. - Na, izgulsz már?
- Nagyon! - mondtam.  - Alig bírok magammal. Felfedező útra indultam a stúdióban.
- Az jó. Kölyök, emlékszel Ginára? Vele énekelted a duettet Miskolcon.
- Valami rémlik... - mondtad, ahogy rám néztél.
- Gina! - nézett be Viktor. - Két perc és te jössz. Reklám van. Gyere, bemegyünk.
Hatalmas sóhaj szakadt fel belőlem. Remegve indultam el, miközben Orsi a győzelem jelét mutatta nekem biztatásképpen.

Vélemények!

következő rész->