2009. 10. 29. Valami véget ért…
2009.10.17. 14:27
- Nagyon sajnálom azt, ami Erával történt – mondta Olga. Szimi bement hozzá, hogy elmesélje a történteket.
- Hát még én! – sóhajtott a lány. – Az a helyzet, hogy… Nehéz szívvel mondom ki… Fel szeretnék mondani.
- De hát miért? – csodálkozott Olga. Szimi nagy levegőt vett.
- Több oka is van. Első: a saját betegségem miatt szinte többet vagyok otthon, mint itt. Aztán Era is beteg most. Képtelenség, hogy mindezek mellett a munkára koncentráljak.
- Dolgozhatnál otthon, aztán később…
- Nem fog menni. Visszaköltözök Egerbe. Nyugalomra van szükségem és a sulim is ott van. Túl nagy fába vágtam a fejszémet, amikor elvállaltam ezt a munkát és felköltöztem ide.
- Kár. Hiányozni fogsz. Mindannyiunknak. Krisztián már tudja?
- Még nem. Majd beszélek vele. Nem lesz egy sétagalopp…
Ahogy azt Szimi sejtette, Krisztián kiakadt.
- De hát… Nem értelek. Mi lesz velünk?
- Semmi… Mármint… Nem tudom. De szükségem van Erára és neki is rám.
- Eldobsz egy barátnőd miatt? – háborgott a srác. Szimi szemei résnyire szűkültek.
- Era a legjobb barátnőm! Ha ezt nem tudod megérteni, nincs semmi keresnivalód itt. Menj el! – nyitott ajtót neki a lány. Krisz pedig elviharzott.
- Még mindig próbállak megérteni… Mi lesz így a tánccal? – kérdezte Patrik.
- Arra gondoltam, hogy lehetne egy tánciskola Egerben…
- Komolyan? – csodálkozott a srác. – Ez nagyon jó ötlet!
- Legalább én is csinálnék valamit. Ez nem lenne munka, sem megerőltető. Heti egy-két edzés belefér – vázolta fel gondolatait Szimi.
- Csodálatos! Akkor meghirdetjük, és hétfőn találkozunk. De hol legyen?
- Úgy gondoltam, az Ifjúság házban lehetne tartani az órákat.
- Nem tudom, hogy az hol van, de bízom benned. Ugye tudod, hogy most nagyon boldoggá tettél? – nézett mélyen a szemébe.
- Örülök neki. Számomra öröm, ha azt csinálhatom, amit szeretek.
Aznap este Era lakására utazott. Barátnője még a kórházban feküdt. Már megbeszélték, hogy Szimi visszaköltözik hozzá. Így lesz a legjobb. Mindenkinek…
Vélemények!
következő rész->
|