- Hallom, Patrikkal randizgatsz - tette karba a kezét Krisztián. Szimivel a stúdióhoz közeli étteremben ebédeltek.
- Nem tudom, honnan veszed ezt.
- Fent volt nálad valamelyik nap.
- Mi van? Most szemrehányást teszel nekem a semmiért? - háborodott fel a lány.
- Romantikus tévénézés, jó lehetett...
- Csak azt tudnám, kitől hallasz te ilyet...
- Judittal találkoztam tegnap.
- Á, szóval te meg vele randizgatsz! - mosolygott Szimi.
- Nem humoros! - kezdett a srác dühös lenni.
- Figyelj, nem értelek. Egyáltalán hogy jött fel a téma köztetek?
- Ott volt Patrik és Márk is.
- Jah, és Patrik azt mondta, hogy "Bibibí, én este voltam Sziminél, együtt néztünk egy romantikus filmet"?
- Igazából... Nem - pirult el Krisz.
- Gondoltam. Akkor elmondom, hogy szerintem mit mondhatott. Szia, Krisztián, remélem jól vagy. Szimi is jól van. Onnan tudom, hogy voltam nála, mert bocsánatot akartam kérni tőle. Vasárnap kicsit megbántottam őt és nem akartam haragban lenni vele.
- Majdnem szó szerint ezt mondta!
- Ismerem őt. Figyelj, Krisztián. Nem tudom, mire fel vagy ilyen, de az jön fel hozzám, aki akar. Ha pedig egy barátomról van szó, én mindig szívesen fogadom. Nem tűröm, hogy beleszólj és féltékenykedj.
- Neked bezzeg lehetett pikkelni Jennire... Ja, ki is lépett.
- Közölném veled, hogy nem miattam. És jól laktam. Szia! - állt fel az asztaltól. Krisztián továbbra is karba tett kézzel ült, s csak foghegyről köszönt. Olyan volt, mint egy durcás kisgyerek.

- Hahó! - nyitott be Judit Szimihez. - Nagyon dolgozol?
- Nem nagyon, gyere be - mosolygott a lány. - Még nem is voltál itt.
- Igaz. Csak... Szólni akartam, hogy Krisz dühös...
- Már rájöttem - legyintett Szimi - Ebédnél nekem esett.
- Nem mondod? - csodálkozott Judit.
- De. Meg is mondtam neki, hogy ne szóljon bele, mikor kivel találkozok.
- Patrik is jött volna, csak lebeszéltem.
- Azért remélem, ma este nem látogat meg újra. Nem sok kellett, hogy helyben leteperjem...
- Miket beszélsz te? - vigyorgott Judit, és leült egy székre.
- Nem vagyok fából! Olyan szép kék szemei vannak, hogy az hihetetlen!
- Te, nekem ne gabalyodj bele két srácba... Rossz vége lesz!
- Tudom. Én... Krisztiánt szeretem. De benne nem tudok megbízni...
- Az baj. Nem is kicsit! És, ha mesélnél neki Gáborról?
- Inkább ne! Még te sem tudsz mindent... És ez így van jól.
- Azt te csak hiszed! Legalább nekem elmesélhetnéd...
- Majd talán egyszer.

- Sajnálom.
- Sajnálhatod is.
- Nem akartam rosszat, de amikor megtudtam, hogy itt volt nálad...
- Mit hittél? Hogy az ágyamban fetrengtünk?
- Nem tudom...
- Én viszont tudom, hogy nekem erre semmi szükségem. Nem bízol bennem!
- Szimóna, kérlek! Ne csináld ezt!
- Megmondtam Krisz. Azt hiszem, nekünk ez nem megy...
- Most könyörögjek?
- Felesleges.

Vélemények!

következő rész->